"Mert a tánc mindenkié"...

A finn oktatási csoda - ahogy én láttam

2017. október 29. - TáncRehabilitáció

Már egy ideje tervezem, hogy meséljek nektek a pár évvel ezelőtti finnországi utazásomról, mivel a héten olvastam az indexen egy (újabb) cikket a finn oktatási csodáról, ez megadta a végső lökést, hogy végre leírjam saját tapasztalataimat a finn oktatási rendszerrel kapcsolatban.

albert.jpg

A szóban forgó cikk egy beszámoló a FinnAgóra nevű szervezet konferenciájáról, Pekka Peura finn matematika-fizika szakos tanár előadást tartott arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a saját oktatási rendszerében és milyen megoldásokat fejlesztett ki. Elsőre talán fura, de alapvetően ugyanazok a gondjai, mint itthon (kevés idő, sok tananyag, állandó nyomás), de a beszámolója szerint ők mégis nagyon sokkal járnak előttünk. És leginkább a szemléletmódban: a finnek nem erőltetik a gyerekekre a versenyszellemet, nem akarják elkülöníteni egymástól a gyengébbet az erőstől, nem közösítik ki a sérülteket...de a legfontosabb, hogy nem a tanárok mondják meg a tutit, hanem a gyerekek csoportokba tagozódva, egymástól tanulva fejlődnek, a tanár facilitátor szerepet tölt be.

A beszámolóból egyértelműen kiderült, hogy a mi oktatási rendszerünk egész egyszerűen korszerűtlen. Így aztán nem meglepő, hogy a legnagyobb szakadék a digitális technika területén található. Megdöbbentő részleteket olvastam a cikkekben: nálunk például jellemzően kikapcsoltatják a telefonokat az iskolában, Finnországban pedig kimondottan ösztönzik őket a használatra. Persze az értelmes használatra, az információkeresésre és ellenőrzésre, adatgyűjtésre, digitális tananyagok használatára és nem arra, ami a magyar fiataloknál jellemző: fb, twitter, insta és kész.
teens_mobile.jpg

Érdekes cikk, sok megdöbbentő részlettel. De most inkább mesélek arról, hogy láttam én mindezt 2014-ben, amikor ott jártam. Akkoriban az első diplomámon dolgoztam és számos tanárom mesélt arról, hogy Finnországból nőtte ki magát a legjobb oktatási módszer. Annyira kíváncsi lettem erre, hogy testközelből szerettem volna megtapasztalni a csodát. :) Az első pozitív élmény már a felhők között a Helsinkibe tartó járaton történt, ugyanis teljesen természetes volt, hogy a FinnAir járatán wifi működött.

Eläköön laatu!

Minőség mindenek felett!

Egy finn ismerősömnél szálltam meg, Helsinki egyik elővárosában Kauniainen településen, aminek 8700 lakosa van. Gunillának saját civil egyesülete van, amelynek keretein belül integratív táncterápiát tartanak sérült és ép emberek számára. Ezért is szálltam meg nála, hogy beláthassak a finnországi táncterapeuták életébe, ami különösen érdekes volt, hogy Gunilla maga is mozgásfogyatékos és egy ép társával közösen vezeti a szervezetet és a foglalkozásokat. A három hét alatt, amit ott töltöttem jártam általános iskolában, integratív táncórán, egységes gyógypedagógiai intézményben és egy főiskolára is bekukkantottam. Sőt az általános iskolából még egy könyvet is elhoztam, így megmutathatom nektek, mennyire más a finn hozzáállás:) 

sarah_1_2.gif

A tankönyv címe: kotitaloustaito 7-9, amit leginkább háztartási ismereteknek lehet fordítani (a google szerint, rám nem ragadt sok finn:) és hetedik-kilencedik évfolyamnak szól, ami 13-15 éves gyerekeket jelent. A könyvet egy óriás nemzetközi multinacionális kiadó készítette, ami alapvetően női magazinok készítésé által világhírű. Nem véletlen, hogy ez a könyv is pontosan úgy néz ki, mint egy magazin. Kíváncsiságból rákerestem a hazai hasonló tantárgy (technika, életvitel és gyakorlat) tankönyvére, de sajnos csak borítót találtam, ennek ellenére nem kell sokat gondolkoznom, hogy melyiket venném szívesebben a kezembe.

magyar.jpg

Kasavuoren Koulu általános iskola igazgatónőjével készítettem riportot egy főiskolai anyaghoz, tőle tudtam meg, hogy szerinte az oktatási rendszerük sikerességének alapja, hogy a második világháború után az ország újjáépítése mellett szinte minden erőforrást az oktatásra fordítottak és ez azóta sem változott sokat. Persze az oktatás alatt egy olyan teljes rendszert és gondolkodásmódot kell érteni, ahol természetes, hogy az iskolaépület csak akadálymentes lehet (hello Bp 3-as metró), az első hat évben nincs osztályzás és az általános iskola befejezéséig mentort lehet igényelni, de az is fontos, hogy a tanárok a képzés felső tíz százalékából kerülnek ki és folyamatos továbbképzésen vesznek részt.... sorolhatnám naphosszat, de a végeredmény fontosabb: hogy a finn oktatás a világ élvonalába tartozik, a diákok kétharmada továbbtanul középiskola után.

kauniainen_nuorisotyo.jpg

Emlékszem azonnal szemet szúrt, hogy a szóban forgó iskola egyáltalán nem hasonlít a magyar sztenderdhez. Hatalmas napelemekből álló tető fedi a közösségi teret, üvegtetejének köszönhetően pedig az étterem fényárban úszott. Az udvaron sokbeállásos biciklitároló található, bent a folyosókon mindenhol ikea-bútorok, köztük kanapék, kisebb könyvespolcok, a tanteremben egymással szemben összetolható asztalok, állítható magasságú székek, hatalmas monitorok, Mac-ek. Amikor megérkeztem a portárs tökéletesen beszélt angolul, és a takarítónő is ugyanígy segített, mikor eltévedtem. Az igazgatónő különösebb előzetes egyeztetés nélkül is tárt karokkal fogadott és a végén még egy könyvvel is megajándékozott. Természetesen tökéletes beszélt angolul. Emlékszem, kicsit nekem furcsa volt, hogy amikor először találkoztunk, egy hétköznap délután négy órakor ő volt az egyetlen ember a tanáriban - de hát mint később megtudtam a tanárok maximum négy órát taníthatnak naponta. Később megnézhettem egy rajzórát, énekórát, háztartási ismeretek órát és több szakemberrel is beszélhettem.

isk2.jpg

Az énekóra nem meglepő módon az énekteremben zajlott, ami hangszigetelt és tele van hangszerrel, amik közül a diákok maguk választhatnak. De ne furulyát és dorombot képzeljetek el, hanem dobfelszerelést, számtalan gitárt, ütős és fúvós hangszereket, ja és egy kisebb digitális hangstúdiót. A rajzteremben hatalmas polcokon karton- és rajzlapok a színskála minden árnyalatában, sokféle méretben. De láttam tervezőasztalt, műszaki rajzoláshoz vagy kreatív munkához egyaránt felhasználható eszközöket és anyagokat is.

Viszont egyik teremben sem láttam a magyar oktatásból ismerős padsorokat és katedrát, a gyerekek jellemzően ötfős, egymás felé fordított asztalokból álló csoportokban dolgoznak, alapvetően egymással kommunikálnak, egymástól tanulnak, a tanár szerepe sokkal kevésbé hangsúlyos, mint a hazai oktatásban. Nyilván ezért is van, hogy az emlékeimben leginkább a barátságos légkör, a szinte otthoni környezet, az oldott, befogadó hangulat maradt meg, és az, hogy kizárólag nyugodt és kiegyensúlyozott emberekkel, színes nemzetközi diáksereggel találkoztam.

collage.jpg

Az igazgatónővel való beszélgetés során volt még néhány további pozitív meglepetés. Például minden tanítási napon ápoló tart egészségügyi ügyeletet, az orvosnak hetente egy fogadónapja van, de pszichológus szintén napi szinten van jelen. Az iskola felügyeleti szerve, az önkormányzat szociális munkást biztosít, aki rendszeresen a tartja a kapcsolatot a szülőkkel és egyeztetnek az iskolával, a tanárokkal a gyerekekről. Az étteremben minden gyerek személyre szabott menüt kap, a speciális igényeket, az ételallergiát maximálisan figyelembe veszik az étrend kialakításakor. Engem is meghívtak az étterembe ebédelni és nagyon jót mosolyogtam azon, hogy a legtöbb gyerek, aki nem laktózérzékeny, az ebédet egy bögre tejjel indítja.

mil_2149.jpg

A "háztartási ismeretek" tankönyv, amiből néhány belső oldalt is meg tudok nektek mutatni, három évfolyamot ölel fel. A tankönyv nagy része amúgy receptkönyv, amelyből egészséges és változatos ételek elkészítését tanítják meg nekik az iskolában külön erre a célra épített hatalmas ikea-konyhában. A többi tantárgy is kimondottan gyakorlati megközelítésű, és olyan mindennapi dolgokat vesz át, mint a kézmosás, takarítás, vagy a táplálkozás alapjai, az étrend fontossága. De ahhoz is segítséget kapnak, hogyan kell vasalni, milyen anyagokból készülnek a ruhák, azok miben különböznek, és hogyan kell őket tisztán tartani.

tablazatfinn.jpg

Már három év eltelt a finn látogatásom óta, és a PISA-felmérések szerint a finn és a magyar oktatás gyakorlati eredményei csak tovább távolodtak egymástól. És ezen nem sokat változtat az sem, hogy a finn igazgatónő szerint fantasztikus a magyar diákok teljesítménye a reál tantárgyak terén. Ez alapot ad bármilyen büszkeségre? Hát, én nem tudom, de az biztos, hogy valakinek van mit tanulnia a másiktól :9

A bejegyzés trackback címe:

https://tancrehabilitacio.blog.hu/api/trackback/id/tr3813113922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.