"Mert a tánc mindenkié"...

Holocaust és a mozgásukban valamint értelmükben akadályozottak

2018. március 05. - TáncRehabilitáció

Jelenlegi posztomban picit másról szeretnék nektek írni.....nem a táncról, viszont úgy gondolom maximálisan kapcsolódik a sérültekhez (mozgásukban és értelmükben korlátozottakhoz).                Nagyon nehéz téma és sokat gondolkoztam azon, hogyan lehetne megfogalmazni és leírni...aztán rájöttem, hogy a legjobb az ha több szakmai könyv segítségével leírom a történteket. ( Suzanne E. Evans: Elfelejtett Bűnök és Kálmán Zsófia-Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig című tankönyveket forgattam a blogom megírásához, valamint az egyetemi előadásokból merítettem gondolatokat, hogy méltón megszülethessen ez az írás. Sok kifejezést a könyvek használnak és átvettem tőlük bizonyos szavakat, illetve idéző jellel kiemeltem belőle fontos részeket)

Véleményem szerint szembe kell néznünk a múlttal, még ha fáj is és nem könnyű, akkor is tanulni kell belőle azért, hogy  ennél sokkal szebb és jobb világot hozzunk létre, hiszen mi magunk vagyunk a felelősek a jelen és a jövő kialakításért.                                                                                                                               Szerintem keveset beszélünk erről a témáról, pedig nagyon fontos, ugyanis a Holocaust mindannyiunké. Hitler legnagyobb ellenségének a zsidókat tartotta, mellettük a második világháború alatt romákat, melegeket, fogyatékossággal élőket, kommunistákat is elvittek nem "csak" Lengyelországba. A Bárczi Gusztáv Egyetemen jelenleg Gyógypedagógiát tanulok és az előző félévben volt egy olyan órám melynek címe,: Holocaust és áldozatai, nagy hatással volt rám ez a tantárgy, megérintett, ezért úgy gondoltam írok erről egy rövidebb összefoglalót. Nem vagyok történelem tanár nem is az a célom, hogy történelmileg írjam le az eseményeket, célom az, hogy többen olvassunk erről a korszakról és a szörnyű tettekről már csak annak érdekében is, hogy kiálljunk a sérültek mellett és soha többé ne következzen be a Shoah. 

Aki járt Auschwitzban pontosan tudja jól, hogy sérülteket is elvittek, én is ott készítettem ezt a képet:  

holocauzt.jpg

Különböző kultúrák és korok változatosan reagáltak a fogyatékosságra. Kálmán Zsófia és Könczei György is azt írta egy szakkönyvben ,hogy sokszor a saját előítéleteinkkel közeledünk a sérült emberekhez,véleményem szerint ebben is lehet nemi igazság. Viszont az emberi testről alkotott kép másképp jelent meg különböző korszakokban, ami hatást gyakorolt az adott populációra. Ókori görög kultúrában például az újszülöttet elvitték a törzsek Véneihez akik megvizsgálták, hogy életrevaló-e a gyermek, az anyukák pedig borban próbálták ki a csecsemő állóképességét. Ez a mai világban elképzelhetetlen. Középkorban már más módszereket alkalmaztak ott úgy gondolták, hogy gonosz túlvilági lények "alácsempészett" gyermeknek nevezték azokat az újszülötteket, akik sérüléssel jöttek a világra. Az akkori elmélet úgy tartotta, hogy boszorkányok csempészték oda a gyermeket és elrabolták az anya nem sérült gyermekét.

A 20.század egyik legsötétebb korszaka a II. világháborúhoz köthető, ennek kapcsán pedig mi ezen a tanórán a fogyatékossággal élőkről tanultunk. 1924-1925 között Hitler megírta a  Mein Kampfot 1941-től már sárga csillagot hordtak az emberek az utcákon, náci gyerekkönyvek szándékos gyűlöletkeltéssel ábrázolták a zsidókat, sérülteket, még a mozikban is propaganda filmeket vetítettek és mindezek "csak" a  kezdetek voltak...

enthanasiepropaganda.jpg

76a560766d1495389dd57a21fd9cd7e1.jpg

( Képek forrása:internet)

A Náci ideológia úgy tartotta, hogy a mozgásukban és értelmükben akadályozottak veszélyt jelentenek a társadalomra az árija nemzedékre, ,hiszen hasonló utódokat hozhatnak a világra és a jövőben az évek múlásával a lakosság negyede majd belőlük fog állni. 

1939 és 45 között módszeresen gyilkolták a fogyatékossággal élő embereket "Action T4 eutanázia programoknak" nevezték el, "Hitler úgy gondoltam, hogy a faji tisztaság érdekében a mentálisan és fizikálisan korlátozott nem csak felnőtteket, hanem gyermekeket se szabad életben hagyni. 

nazi_eugenics_chart.jpgeugenics-tree.gif

(Kép forrása: Internet)

A nácik úgy tartották, hogy az "eutanázia"nem más mint a "genetikai betegségekben szenvedő"emberek akik az "életre méltatlanok" őket szisztematikusan meg kell gyilkolni. 

A náci rendszer próbálta titokba tartani azokat az intézeteket ahol kísérleteket hajtottak végre fogyatékos személyeken viszont a környező lakók hallhatták és érezhették a fájdalmasan üvöltő gyermekek szenvedéseit. Összeírták az úgynevezett "beteg" gyermekeket majd elszállították a legközelebbi intézetbe. Ezekben az intézetekben az orvosok kvótarendszerben dolgoztak és nyugtatták őket, hogy ezzel nincsen semmi gond: "ha a mentális betegeket" meggyilkolják. Kísérleteztek gerincbénulással élőkön, down-szindrómával élőkön, neurológiai betegségben szenvedőkkel egyaránt. Tabletta formájában injekcióval és mérgező gázzal-gázkamrákban is végeztek a sérült személyekkel. Ezekben az intézetekben kialakítottak gázkamrákat és égetőket.

eugenics_clip_image001_0008.jpg

hadamar-euthanasia-centre-1.jpeg

(Kép forrása: Internet Bernburgi kórház)

Az esetek többségében a hozzátartozókat nem értesítették, hogy elszállították egy "intézetbe" a halálközpontba gyermekét... esetleg később kaptak egy levelet hogy elszállították a "beteget" és a befogadó intézmény majd még jelentkezik. Többek között a németországi Bernburgban is úgynevezett szanatórium és mentális kórház helyszínén ilyen "haláltábort" vezettek. Több orvos nővér és bent dolgozó asszisztens vett részt ezekben a kegyetlen gyilkolásokban.                                                                      Több mint 200.000 ezer sérült fogyatékossággal élő személyről tudunk, hogy meggyilkolták őket a második világháború alatt. 

12407318_1298763946816269_1885942797_n.jpg

( Kép forrása: Internet)

Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb talán, hogy szembenézzünk ezekkel a tényekkel. A második felvetés ami eszembe jut, hogy tanuljunk a múltból és tegyünk annak érdekében hogy a legkisebb atrocitásnál álljunk ki az adott személy mellett. Nem csak azért mert jó érzés segíteni, hanem azért, mert: 

Segítsünk másokon! Mert a mások is mi vagyunk. 

Martin Luther King 

A bejegyzés trackback címe:

https://tancrehabilitacio.blog.hu/api/trackback/id/tr9513714250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.