Ebben a bejegyzésben egy tanulmányt szeretnék veletek megosztani, melyet természetesen leegyszerűsítettem és lefordítottam egy amerikai lapból a MedScape-nevezetű online szakmai oldalról, ami kifejezetten orvosi és egészségügiy témákat dolgoz fel, valamint reagálnak az aktualitásokra is ami éppen a világban kering. A Phd-fokozattal rendelkező Michelle M. Mielke, aki a Minesotai May Klinika és főiskola tanára, illetve epidemiológus (az az orvos aki a betegségek statisztikai vizsgálatával foglalkozik) és neurológus is egyben, egy tanulmány eredményeit hozta napvilágra, melyben arra keresték a választ, hogy vajon a közép és az idősebb korosztály, ha rendszeresen sportol, akkor az később befolyásolja-e az agyuk szerkezetét? (felidézést és a kognitív képességeket) (megismerési és gondolkodási tevékenyésgek) esetleg akár a demenciát ?! 2021-Január hatodikán hozták napvilágra az eredményeket melyekre évek alatt jutottak.
Azt leszögezte a tanulmány összesítésében a tanárnő, hogy pár dolgot nem tudtak, figyelembe venni a kísérletek alatt, péládul azt nem vizsgálták, hogy a nemek között megkora a különbség, hiszen történelmileg a nők mindig is kevésbé fértek hozzá a sportokhoz mint a férfiak. (Gondoljunk csak az Olümpiai játékokra, amelyekben pusztán férfiak vehettek részt.) Viszont a nemek különbségeinél egy dolgot korábbi tanulmányokból deklarált Michelle, mégpedig azt, hogy:
szívinfarktus nagyobb arányban fordul elő férfiak körében mint a nőknél, azt javasolja, hogy a legjobb az, ha nem megkülönböztetjük a nemeket, hanem egyénre szabottan preventív fejlesztésekben-mozgásos foglalkozásokon vesznek részt a közép és idősebb korúak.
Hogy miért?
Azért mert a sportok és táncos órák jótékony hatást gyakorolnak az agyra. Erről már sok tanulmány született az évezredek alatt. A kutatás végére arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadidős fizikai aktivitás igen is csökkenti a lehetőségét annak, hogy később agyi érrendszeri problémák álljanak majd fenn. Vagy esetleg egy demencia.
Arra utaltak a kisérletezéseik, hogy a rendszeres mozgás középkorban (30-45- között) hatással lesz a kognitív képességeinkre, mikor már betöltjük azt a bizonyos idősebb nyugdíjas kort.
Alapvetően a sport vagy táncos mozgásformák befolyásolják az öregedésünket, a terherbíróképességünket és az esetleges jövőbeli betegségeinket, hiszen vannak olyan örökölhető betegségek is, amiket génjeinkben hordozunk azzokkal szemben sokkal nehezebb felvenni a harcot. De nem lehetetlen, ezért fontos a mozgás. Aki rendszeresen mozgott 30-as éveiben azoknál későbbiekben kevesebb esélyel alakult ki demencia. Ezeket abból következtettek ki, hogy éveken át nyomon követtek önkénteseket akiknél azt is nézték, hogy a testmozgás, hogyan hat az agyukra. Voltak magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve magasabb jövedelemmel rendelkezők azoknál kisebb volt az esély arra, hogy cukorbetegség, magasvérnyomás vagy a dohányzás által szív és érrendszeri megbetegedés alakuljon ki. Akiknek alacsonyabb jövedelmük volt, illetve nem volt rendszeresség és szabálykövetés az életükben, hiszen a vizsgálatokon se vettek részt minden alkalommal, ott gyakrabban fordultak elő ezek a betegségek. 1963-résztvevőt vizsgálatk, akiknél MRI-vizsgálatot is alkalmaztak. (mágneses magrezonancia képalkotás, mellyel a test szerkezetét leképezik, akár az agyat is) ezek mellett folyamatosan naplózták a résztvevők fizikai akitivitását és személyes beszámolókat is kértek a kísérletben részt vevőktől. Az MRI-segítségével a kutatók értékelték az agyi érrendszeri elváltozásokat, illetve a szürkeállomány térfogatát valamint azt is, hogy a fehérállomány mennyire változik el. (Szürkeállomány és a fehérállományról röviden: szürkeállomány az agy felszínét alkotja, az ingerületet a szürkeállomány veszi fel a fehér pedig segít, hogy a sejtek között kapcsolat alakuljon ki- ingerület átvivés).
A vizsgálatok során figyelembe vették az életkort, a nemet, az iskolai végzettséget és a rasszt is, illetve az adott személyek DNS-ét is vizsgálták. A résztvevők kicsivel több mint a fele 61% nő volt és 21% fekete, illetve az átlag életkor 40-50 között volt megtalálható.
Végezetül arra a nagyon fontos követkzetetésre jutottak, hogy:
Az agy egészségét elősegíti a rendszeres fizikai aktivitás, valamint azt is, hogy csökkenti az esélylét annak, hogy a későbbiekben demencia alakuljon ki. Ennek következtében felmerül a kérdés, hogy a neurológusok az agy egészségének megőrzése érdekében előírhatnának terápia gyanánt rendszeres testmozgást bizonyos esetekben a 30-évesek körében és onnantól felvfelé.???
Érdekes kérdéssel zárult a tanulmány végeredménye, ti mit gondoltok erről a témáról? Mondd el, írd meg a véleményed vagy egyszerűen keress fel és írj nekem bátran.
