A következő blogbejegyzésem kapcsolódni fog a mozgáshoz és az egészség témájához, csak egy kicsit máshonnan közelít majd.

Ha arra gondolunk, hogy mozgás, sok minden eszünkbe juthat pl: egy intenzív fitness óra, de gondolhatunk a fizikára is és Newton első törvényére, mely szerint az álló testek nyugalomba maradnak, addig a pillanatig amíg behatás nem éri őket. Én viszont most arra gondolok, hogy ahhoz, hogy egy aerobik órát végig tudjunk helyesen csinálni már gyerekkorunkban is bizonyos mozgásokra szükségünk van annak érdekében, hogy megfelelően fejlődhessen a testünk. Nagyon érdekes kérdés szerintem, hogy mi szükséges ahhoz, hogy felálljon a gyermek és járni tudjon.

Összeszedtem nektek pár gondolatot arról, melyek azok a mozgások, amikre mindenképpen szükségünk van, hogy a későbbiekben ne térjünk el a “normál” fejlődéstől. Ha jól megfigyelünk egy gyermeket, akkor elöszőr a hátán csak rugkapálni fog ,erre is szükség van hogy a szervezete felkészüljön a későbbi helyváltoztatásra. Ezután a fejlődés menetében az oldalrafordulás szokott következni, aztán hasra, majd a hátraforulás. Csak ezek után képes egy gyermek a helyzetváltoztatásra gurulással, kúszással és mászással. Az előbb említett mozgások közül, ha valamelyik kimarad, sajnos azokat csak előírt mozgásos gyakorlatokkal és szakember segítsége álltal lehet fejleszteni. Ezután a felülés, felállás, kapaszkodva járás törétnik. 

Az újjszülöttek rövid ideig nézik a mozgó tárgyakat, illetve eleinte nem mindig tudják megfogni azokat. Későbbiekben pedig amit elér azt egyből a szájába veszi, tapogatja és forgatja. Az első félév végére már biztosan tud manipulálni a kezével. (fogni, tapintani, kezét használni)                                                             

Ha akadálytalan a fejlődés menete és az idegrendszeri érése is megfelelő, akkor sok sok gyakorlás által egyszer csak eljutnak a gyerekek a felegyenesedett tartásig. Ekkor megindulnak az első önálló lépések is.

Nah. de nézzük sorra, hónapokra lebontva: 

Újszülött: A nyaki izmai még gyengék, ezért a fejét még alá kell támasztani, mikor karjainkba tartjuk. A fogó reflexek miatt, ha tenyerébe helyezünk valamit azonnal rámarkol. Kezét legtöbször ökölbe szorítja, karjait pedig behajíltva tartja. 

2. Hónap: Karjai, lábai már lazulnak, fejét forgatja. Jellemzően "vívóállásba" helyezkedik :( vagyis háton fekve fejét oldalra fordítja, arra amerre az egyik karját picit nyújtja a másik pedig közelebb  van a testéhez és hajlítja a könyökét. Karjaival lábaival sokat mozog, de összerendezetlenül. Csökken az ökölbe szorított kéz tartás is. Még véletlenül fog meg dolgokat, nem akaratlagosak a mozgásai. 

3. Hónap: Azokért a tárgyakért nyúl aminek esélye van az elérésére, viszont még pontatnaul méri fel a távolságokat. Egyre érdeklődőbb a körülötte lévő világra. Fejét már stabilan tudja tartani magától. Ébrenlét ideje alatt aktívan mozgatja a karjait és lábait. Újjait nyitja csukja már, viszont a fogás soskzor még teli tenyeres. Örömében karjaival sokszor "repdes". Kimutatták amerikai tudósok, hogy ebben a korban, ha sokat foghat a gyerek (különböző tárgyakat) annál jobban fejlődnek az agyi központjai és annál ügyesebben fog  és markol majd a későbbiekben.

4.-6 hónap között : Hasra fordul, tenyerén támaszkodnik és a fejét emeli, majd hason fekvésből hátra is elkezd gurulni. ( álltalában egy érdekes tárgy miatt) 5 hónapos korára pontosan nyúl a tárgyakért, megtalálja a lábfejét is és hosszasan játszik vele. Tárgyakat rázza, ütögeti és a kezébe kerülő tárgyakat a szájába veszi. Finommotoros készségek fejlődése nagyon fontos, hiszen összhangban áll az intellektuális fejlődéssel. ( De mit is jelentenek a finommotoros mozgások: olyan mozgásformák, amik kis erőfeszítést igényelnek, szűk határok között mennek végbe, viszont nagyfokú pontosságot és gyorsaságot követelnek. Kéz és szem koordináció, valamint az újjakal végzett apró mozdulatok is.)

7-10 hónap között:  Négykézlábra helyezkedik, ebben a pozicióban előre hátra hintázik ezzel, a kezeit, gerincét és lábait erősíti,hogy innen 8 hónapos korára kúszni kezdjen. Ebben az időszakban önállóan fel tud ülni.

10-12 hónap között : A négykézláb helyzetből térdre, majd állásba húzza magát. Kezdetben erősen kapaszkodva behajíitott térdekkel, gyakran lábujjaival is kapaszkodva áll. Ekkor elindul az oldalirányú mozgásokkal való probálkozás is. Ezután következik az első önálló lépés, ehhez megfelelő izomerő szükséges és az agynak megfelelő területeinek össze kell hangolódnia. Idővel megtanul lábujjhegyre görditve lépni.

1-éves: Már csippentve is képes fogni, szeret pakolni és tárgyakat egymásra rakni, képes sorba rendezni és ki be rámolni. A logikai gondolkodó kézsége sokat fejlődik, valamint a képzelőereje. Mindent felszed és érdeklődő. 

2-éves: Egy két éves gyerek már fut, székre mászik, lépcsőn mellélépve jár és labdát rug. Két és fél évesen pedig már pároslábbal ugrik. Ebben a korban rajzolni kezdenek, leginkább csak firkálni. 

3.-éves: Háromévesen már háromkerekű biciglit hajt, lépcsőn váltott lábbal közlekedik. Már meg is nevezik a rajzaikat.

4-éves: Képes egy  lábon ugrálni, labdát felső dobással dob. 

5 -éves: Öt évesen pedig már meg sem állítható, szereti a sebességet, rohangál, ugrál, mászik, élvezi a gyermek létet.

4-5 éves korában már könnyedén végigcsinál egy rövidebb mozgásos foglalkozást, ezért hasznos ilyenkor már karatéra, táncra, vinni a gyerekeket.

Ha mégtöbbet szeretnél megtudni a mozgásfejlődésről, akkor ajánlom figyelmedbe a: A Koragyermekkori fejlődés természete-fejlődési lépések és kihívások című könyvet. (Biztos kezdet) Nekem is ez segített több vizsgámnál is az egyetemen, fantasztikus magyar szakemberek alkották meg.:) 

Forrás: A Koragyermekkori fejlődés természetes-fejlődési lépések és kihívások. Biztos kezdet.