Ebben a bejegyzésben közelebb szeretném hozni számotokra, hogy az ENSZ (vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete) azon belül pedig Antonio Guterres a szervezet főtitkára, (aki nem más mint a volt Portugál miniszterelnök) milyen gonolatokat oszt meg egy videóban a fogyatékossággal élők és a COVID-19 vírussal kapcsolatban. Talán erről kevesebbet beszélünk, mint amennyit kellene, így azt reméltem hasznos kis írásnak találjátok ezt a bejegyzést. Nyilvánvalóan sok emberben felmerül a kérdés, akár szakemberek aki fogyatékosággal élőkkel foglalkozik, akár egy érintett személy vagy a hozzátartozója, hogy vajon a jelenlegi vírus mennyire veszélyzeteti a kliensét, saját magát vagy hozzátartozóját.? Egy olyan személyről beszélünk akinek csigolyatörése volt, esetleg veleszületett sérülése van és spina bifidás vagy Down-színdrómás. Ha jobban belegondolunk, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy egy egész nagy társadalmi csoportról beszélünk, akik akár veszélyeztetebbek is lehetnek az átlagosnál?! Erre a kérdésre keresem a választ  az összefoglalóban. 

(Antonio Guterres)

Az ENSZ-ről röviden: köztudott, hogy ez egy Nemzetközi Szervezet, amely az államok közötti együttműködést segíti elő főképpen, nemzetközi jog, biztonság, gazdaság, szociális ügyek és emberi jogok területén. Fő célja a világbéke és az hogy megvitassák az országok közötti problémákat. Magyarország 1955-decemberében nyert felvételt az Egyesült Nemzetek közé.

Térjünk rá a témánkra, talán elsőre nem is gondolnánk, de a  fogyatékosággal élő személyeknek általában több egészségügyi ellátásra van szükségük, mint a nem fogyatékosággal élő társaiknak, nyilvánvalóan az alacsony színvonalú vagy elérhetetlen egészségügyi ellátás egyik csoportnak sem tesz jót, viszont érzékenyebben fogják átélni a hiányos szolgáltatást azok a személyek akik napi szinten egészségügyi vagy testi-lelki problémákkal küzdenek. Felméréseket végeztek 46-országban melyből kiderült, hogy átlagosan a fogyatékosággal élők 43% ezzel szemben a nem fogyatékosággal élők csupán 6%- érzékeli úgy, hogy nincs rendben az egészsége és szüksége lenne az egészségügyi szolgáltatásokra. Természetesen ugyan azokra van szükségük a sérülteknek mint a "nem sérült" személyeknek, mint péládul a maszk használatára a kesztyű használatára, hogy megvédjék magukat a vírussal szemben, viszont a személyi aszisztenciáknak körültekintőbben kell foglalkozniuk a klienseikkel. 

Ha csak ezekből  indulunk ki, akkor érthető, hogy a "sérült" embereknek is egyenlő eséllyt kellen biztosítani, hogy hozzá jussanak a magasabb szintű ellátásokhoz. A következő intézkedéseket kellene figyelembe vennie a tagoknak: 

1. Minden tagországnak kötelező megerősíteni az ENSZ-i-egyezményekben elfogadott fogyatékosággal élőkre vonatkozó paragrafusokat, valamint az egészségügyi intézmények akadálytalan hozzáférését biztosítani kell ez idő alatt is. Ha netán akadály merülne fel, akkor azonosítani és megszüntetni kellene az adott problémát. 

2. Javítani kell a fogyatékosággal élők egészségügyi ellátását a járvány alatt is, arról nem is beszélve, hogy megfizethető legyen számukra az ellátás.

3. Az egészségügyi dolgozókat folyamatosan képezni kell arra, hogy  segítsék a fogyatékosággal élők ellátását. 

4. A lehető legjobb tájékoztatást, kell kapniuk a mozgásukban és értelmükben akadályozott emberek, arról, hogy milyen az egészségügyi állapotuk és milyen megoldások szerepelnek a lehetőségek tárházában, annak érdekében hogy az adott egészségügyi problémát minnél előbb megszűntethessék az orvosok-ápolok, viszont lehetőséget kell biztosítani, hogy az adott "sérült" személy maga dönthessen saját élete felett az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban is.

5. Tilos megkülönböztető gyakorlatokat alkalmazni az egészségbiztosítóknak, elő kell mozdítani a segítő termékek megjelenését, rehabilitációs szolgáltatásokat és az egészségbiztosításásokat, ezeknek a szervezését és elérhetőségét egyszerűvé kell tenni. Az információkat pedig eljuttatni a lehető leggyorsabban és egyszerűbben  felhasználókhoz. 

6. A kutatási adatoknál, figyelemmel kell kisérni és bevonni a fogyatékkal élő személyeket is. 

Több mint 100-fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szervezet, civil és egyéb mozgalmak, mindemellett szakemberek is sürgős azonnali reagálásra szolították fel a tagországokat az egészség, biztonság, függetlenség fenntartása érdekében. 

Antonio Guterres arra is utal a vidóban, hogy a felelőtlen lenne azt gondolni, hogy a jelenlegi válságos helyzet nem érintené és nem  változtathatja meg a kirekesztés mértékét a társadalom leginkább margalizált tagjaival szemben. 

Ezért szeretném ebben a videóban kiemelni, hogy miként érinti a vírushelyzet a közel egymilliárd fogyatékkal élőt a világon. Ha jobban belegondolunk alapvetően még az ugynevezett normál körülmények közt is, nehezebben jutnak hozzá az oktatáshoz, az egészségügyöz a jövedelemszerzéshez vagy a közösségi részvételekhez. Nem árt tisztáznunk, hogy a fogyatékosággal élő személyek nagyobb valószínűseéggel élnek szegénységben, magasabb arányban tapasztalják meg az erőszakot az elhanyagolást vagy a visszaéléseket. A világjárvány fokozza ezeket az egyenlőtlenségeket és új fenyegetéseket hoz felszínre. Ebben a jelenlegi jelentésben javasoljuk mik a legfontosabb teendők és pontok, hogy minnél gyorsabban reagáljunk a jelenlegi helyzetre a fogyatékosággal élők oldaláról. Kijelenthetem, hogy az egyik leginkább veszélyeztetett csoport a Koronavírus szempontjából azok a "sérült" emberek. Hiszen szembesülniük kell a közegészségügyi információk hiányával, az alapvető higiéniai intézkedések végrehajtásának jelentős akadályaival, valamint azzal, hogy sokszor nehezebben lassabban jutnak hozzá azokhoz az alapvető szolgáltatásokhoz amikhez a "nem sérült" társaik. Arról nem beszélve, ha elkapják a Koronavírust sokkal valószínűbb, hogy súlyos egészégi állapot alakul ki, ami halálhoz vezethez, hiszen az ő immunrenszerük és állapotuk nem olyan erős mint az idéző jeles átlag emberé ezért jobban kell rájuk vigyáznunk, támogatnunk és segítenünk őket. 

Összefoglalva arról beszél Antonio Guterres, hogy a Kovid terjedése gyorsabban és könnyebben következik be az idősek otthonaiban, illetve a fogyatékkal élők közösségeiben-lakóotthonaikban, ugyanis ezeken a helyeken zárt térben sok sérült él együtt. A különböző országokban más kritériumok alapján épül fel az egészségügy, így más a működési elv is. Az életkor és a fogyatékosságon alapuló értékekre vonatkozó feltételezések eltérnek, hiszen egy olyan fogyatékosággal élő akinek az immunrendszere is gyengébb nagyobb veszélynek van kitéve mint az a "sérült" akinek erősebb a szervezete. Az  ENSZ-nek garantálnia kell a fogyatékosággal élő emberek egyenlő jogait, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezért hozták létre ezt a vidót, hogy terjesszék az Egyesült Nemzetek Szervezetének irányelveit járvány ideje alatt is. 

A fogyatékosággal élő személyek, akik a válság előtt elvesztettél az állásukat, most nagyobb valószínűséggel fogják elveszíteni munkájukat és nehezebb lesz visszatérni a munka világába. Átlagosan sajnos a "sérült" emberek 28%-fér hozzá a juttatásokhoz, míg az alacsony jövedelmű országokban csak 1%-ról beszélhetünk. Fontos azt is megemlíteni, hogy a fogyatékosággal élő emberek különösen a nők és a lányok a családon belüli erőszaknak nagyobb kockázatának vannak kitéve, ezek a pandémia alatt felgyorsulnak mi több kevesebb esélyük van elérni a segítő szolgálatokat. 

Antonio Guterres a videóban megszólítja a tagállamokat is: 

Többek közt ezek az okok vezettek oda, hogy felszólítom a kormányokat, hogy Kovid-19 járványhelyzetre  való tekintettel tegyenek meg minnél több erőfeszítést a védelmük érekében, hogy helyreálljon a helyzetük minnél előbb, konzultáljanak minnél többet az országukban élő fogyatékosággal élőkkel és vegyék fel velük a kapcsolatot, segítsék őket. Mozgásukban és értelmükben akadályozott emberek értékes tapasztalatokkal rendelkeznek, hogyan élték át az eddigi karantént, valamint az elszigetelés esetén alternatív munkavégzés területén is hasznos poziciókat tudnak betölteni az otthonról végzett munkafolyamatokban. 

Végezetül pedig a következő gondolatokkal zárta beszédét az ENSZ-főtitkára: A jövőbe való tekintéshez azokat a gondolatokat szeretném felerősíteni,hogy az emberiségnek egyedülálló lehetősége van befogadóbb és társadalom szempontjából fenntarthatóbb életvitelt biztosítani a "sérült" emberek számára is. Tavaly elindítottam az Egyesült Nemzetek Fogyatékosságügyi Befogadási Stratégiáját, annak érdekében, hogy az megfelelően működjön és betartsák az aláírt stratégiát. A stratégia tükrözi, hogy az ENSZ elkötelezett a mellett, hogy változásokat érjenek el a tagállamok tartósan és egységesen. Amikor biztosítjuk a fogyatékkal élők jogait, olyankor beruházunk a közös jövőnkbe.