Sokat lehetett olvasni arról a bizonyos esetről, mely amerikában történt nem is olyan rég, George Floyd a 46-éves afróamerikai apuka, aki brutális rendőri túlkapás áldozata lett Minneapolisban, ennek következtében került be a köztudatba a Black Lives Matter mozgalom. Egyes beszámolók szerint hamis dollárral akart fizetni egy boltban, eredményképp pedig letartóztatták és az intézkedés során a rendőri beszámolók szerint ellenállást tanusított, ezért alkalmazta a rendőr azt a módszert, hogy lefektette a földre, majd rá tette a térdét a gyanusított nyakára. Egy videófelvételből viszont kiderül, hogy nyoma sincs ellenkezésnek a fekete férfi felől, viszont a brutális intézkedés a rendőr részéről annál inkább megmutatkozott, hiszen percekig nem csak a nyakához tette térdét hanem kifejezetten nyomta a nyakát az áldozat pedig fuldokolva panaszolta, hogy nem kap levegőt és segítséget kért, az áldozat  előállítása után a mentőautóban életét veszítette. A Black Lives Matter mozgalmat három feminista fekete nő alapított még 2013-ban. A három megalakotó közül az egyik Opal például emberjogi aktivista, író és a Black Alliance For Just Immigration szervezet igazgatója, mely kifejezetten azzal foglalkozik, hogy az Amerikában élő afrikai származású lakosok első bevándorló jogait támogatja. Az eset után, hogy meghalt George Floyd hatalmas megmozdulások törtek ki egész Amerikában és ismert színészek sportolók álltak ki a Black Lives Matter mozgalom mellett.

(George Floyd és Derek Chauvin rendőrtiszt-videófelvételből)

Naomi Osaka világelső japán hivatásos teniszezőnője is megosztotta a véleményét közösségi oldalán, sőt még a tüntetésekhez is csatlakozott Minneapolisban és Los Angelesben. Osaka gondolatai összegezve: 

Mindenkinek legyen hangja az ügyben és használja is,mielőtt felszólítanák és megtiltanák a sportolóknak, hogy sporttal, politikával vagy emberjogi valamint társadalmi kérdésekben állástfoglaljanak illetve ezeknek hangot adjanak. Utálom amikor random emberek azt állítják, hogy a sportolók nem vehetnek részt a politikában, ők csak játszanak. Mégis mi ad több okot másnak arra, hogy felszólaljon vagy véleményt nyilvánítson mint nekem?

(Naomi Osaka)

Vajon a Black Lives Matter mozgalom felnyitotta a sportolók szemét, hogy a raszizmus ellen ők is felléphetnek? Ezek a véleménynyilvánítások, formálhatják az embereket, a szurkolókat-tömegeket, mostanáig mintha feledésbe merültek volna és új erőre kaptak George Floyd halála után. 

A premier League (Angol-első osztályú labdarugó bajnokság) úgy döntött, hogy a fekete életek is számítanak, így mikor ismét elkezdték a szezont a játékosok mezén a Black Live Matter felírat állt nevük helyett. Egy iszonyatosan egyszerű támogatás egy anyagdarab, melyre nem a játékosok nevei hanem egy mozgalom küldetése állt. Ez a gesztus még Amerikában is elképzelhetetlen volt évekkel ezelőtt, a mozgalom egyik legnagyobb eredménye talán az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, ahogy a fehérek kizsákmányolják a feketéket, ráadásul fölényre épített önkép jellemzi a fehérek társadalmát. Ezt a folyamatot folytatni kell, amit elkezdett a mozgalom és az egész amerikai társadalom, hogy minden nap és minden héten a  sportban is megmutatkozzon, hogy egyenlőségre kell törekedni. 

Igen is segíthetnek a sportok és a fitness iparág, a rasszizmus elleni küzdelemben, a Washington Post- oldalán olvashattam egy izgalmas cikket, melyet egy fekete pilates oktatónő írt (Sonja Herbert) tapasztalatairól George Floyd halálával kapcsolatban.

Az eset után ugyanis renteget facebook és instagram üzenetet kaptam a Pilates stúdióban dolgozóktól, hogy bocsánatot kértek, ha valaha is elkövettek mikro-agresszív viselkedésért irányomba. Most jutott el odáig az USA- fitness iparága, hogy felsimerjen egy ilyen helyzetet, régebben mikor egy másik luxus edzőteremben dolgoztam  2012-ben, amikor meghalt Trayvon Martin ( egy fekete kamaszfiú volt akit agyonlőttek) akkoriban a munkatársaim és a vezetőségnek eszébe nem jutott ilyen cselekedet. Senki se kérdezte meg, hogyan érzem magam az eset után... Mindenki úgy tett mintha semmi se történt volna. Az is sokat elárul, hogy összességében az eddigi 13-év alatt mióta pilates-oktató vagyok a hét menedzseremből egy volt fekete. Természetesen nem egy olyan helyen dolgoztam, ahol az összes csoportos fitness oktató közül én voltam egyedül fekete. Nyilvánvalóan kevesebb esetben lesz afróamerikai egy konditerem tulaja, mint fehér. Az évek során megfigyeltem, hogy a fitness csúcs találkozókon-konferenciákon az előadok az esetek többségében fehérek, olyat is tapasztaltam már, hogy elhívnak egy egy fekete előadót aki a sokszínűségről és a nyitottságról tart egy rövidebb beszédet. Ez picit olyan hatást kelt, mintha minden áron bizonyítani szeretnék, hogy a fitnesz ipar igen is erőfeszítéseket tesz, annak érdekében hogy esélyegyenlőségre törekedjen. Erről azt gondolom, hogy ennek ellénre is a feketék vannak többszörösen kitéve a fehér emberek mikro/makró agresszív viselkedéseknek.

(Sonja herbert)

Mi történt Folyd halála óta az iparágban? Ösztöndíj programokat indítottak kifejezetten fekete emberek számára, hogy oktatókká válhassanak, illetve szervezeteknek tömegével jönnek a felajánlások és támogatások az esélyegyenlőség nevében. 

Összességében a cikk következtében és a konzekvencia levonásában az a kérdés jutott eszembe, hogy vajon itthon, Magyarországon a fitnesz iparágban és az oktató közösségben, hány roma vagy fekete származású edzőt ismerünk?